A négy jógaút

 Amint azt mindannyian tapasztalhatjuk, mi, emberek nem vagyunk egyformák. Érzés és gondolatvilágunk, érdeklődési körünk és céljaink különbözőek. Ezt tükrözi az is, hogy négy jógaút van, amelyek tekintetbe veszik az emberek különböző hajlamait és késztetéseit. Mielőtt azonban a jógautaknak szentelnénk a figyelmünket, álljon itt néhány alapgondolat a jóga célját illetően.

Belső Valónk (átma) a Legfelsőbb Önvalóból (Paramátma) fakad. A Legfelsőbb Önvaló állapota a boldogság (ánanda), és mivel belső Valónk része a Legfelsőbb Önvalónak, minden ember végső soron a boldogságra törekszik, függetlenül attól, hogy hisz-e Istenben vagy sem, és hogy tudatában van-e ennek a törekvésnek vagy sem.

Igazi, tartós boldogságot (ánanda) azonban a külső világban nem találhatunk; az a belső énünkben rejtőzik. Az örök boldogság csak bölcsességgel, meditációval és Isten kegyelmével érhető el, s kizárólag annak adatik meg, aki őszinte szívvel igyekszik azt megtalálni. Isten kegyelme mindenhol és mindenkor velünk van, ahogy a nap is mindig süt, még ha borult is az ég. Ahhoz hogy felismerjük Istent és az Ő kegyelmét, el kell űznünk tudatunk egéről a tudatlanság felhőit.

A négy jógaút megfelelő módszereket és eszközöket kínál e célunk megvalósításához is.

 

1. Karma jóga

A karma jóga a cselekvés, a tettek útja, az okokkal, cselekedetekkel és a következményekkel foglalkozik. Minden cselekedet valamilyen hatást gyakorol a testre, az elmére és a tudatra, s az eredménye megfelel az erkölcsi értéknek és a szándéknak, amellyel végrehajtották. Részletesebben a karma jógáról...

2. Bhakti jóga

A bhakti jóga az odaadás, a szeretet útja Isten és az egész teremtés – az emberek, az állatok és az egész természet – iránt. Részletesebben a bhakti jógáról...

3. Rádzsa jóga

A rádzsa jógát úgy is nevezik, hogy a „jóga királyi útja” vagy a „nyolclépcsős ösvény”. Ez az önfegyelem útja, amely többek között magában foglalja az általunk is ismert jógatechnikákat, mint az ászanák, a pránajámák, meditáció és a kriják. Részletesebben a rádzsa jógáról...

4. Gjána jóga

A gjána jóga filozofikus út. Azt jelenti, hogy a jelölt tanulmányok, gyakorlás és gyakorlati tapasztalatok révén jut el a valóság és a valótlanság megkülönböztetésének képességéhez, valamint az önmegismeréshez. Részletesebben a gjána jógáról...

A felsorolt négy jógaút nem elkülönült, hanem sokkal inkább egymásba fonódó ösvényeket jelent, amelyek szorosan kötődnek egymáshoz: amikor Istenre gondolunk és szeretettel viszonyulunk embertársainkhoz és a természethez, bhakti-jógik vagyunk; amikor másokat gyámolítunk és segítünk, akkor karma- jógik; amikor meditálunk és jógagyakorlatokat végzünk, rádzsa- jógik; amikor pedig az élet értelméről elmélkedünk, s az igazság és a valóság után kutatunk, gjána- jógik. Ily módon a jóga mind a négy útját mindennapi életünk részévé tehetjük.

 

Részlet Paramhans Swami Maheshwarananda: JÓGA A MINDENNAPI ÉLETBEN RENDSZER című könyvéből.